Így történt, hogy április 18–25 között, spanyolországi és portugáliai álomutazások helyett Nagyváradon és környékén önkénteskedett a hollandiai Melanchthon de Blesewic középiskola 13 diákja, Karin Vermeulen, Jan de Jong, valamint a korábban idézett Bernard Hoving pedagógusok vezetésével. A tevékenység egy tavaly elindított program folytatását jelentette, melynek keretében a diákok a nagyváradi Caritas Catolica által támogatott családok, magánszemélyek és intézmények megsegítése céljából önkénteskednek a Nagyváradi egyházmegyéhez tartozó településeken. A fiatalok javára szóljon, hogy az utazás és a tevékenységek anyagi hátterét egy iskolai év alatt sajátkezűleg gyűjtötték össze, különböző jótékonysági vásárok és iskolai rendezvények alkalmával.
A tényleges nagyváradi program április 19-én, pénteken vette kezdetét, amikor is száz szendvicset készítettek a holland diákok. Ezeket az este folyamán osztották szét a nagyváradi hajléktalan-szálló lakóinak, akik kedvesen körbe is vezették őket az éjszakai szálláshelyen. Megmutatták az alvószobákat, zuhanyzót, orvosi ügyelőszobát, és bepillantást adtak mindennapi életükbe. A kialakult személyes beszélgetésből olyan emberi életutak rajzolódtak ki, amilyenekkel a holland fiatalok ritkán találkoznak. Az együttlétet közös imádság zárta, amit a hajléktalan-szálló közösségének önjelölt prédikátora vezetett. Az est végén az önkéntes csapat a Kálvária domb (Gomba) tetejéről nézte meg a város fényeit.
„Különleges emlék marad számomra a hajléktalan-szállón tett látogatás. Jól esett, hogy egy apró gesztussal segíthettem ezeknek a nagyon szegény és nincstelen embereknek. Jó értelemben véve, nyomot hagyott a lelkemben. Meg is fogadtuk, hogy miután leérettségizük, újra visszatérünk ide a barátaimmal” – mondta el Luke, a programban résztvevő diákok egyike.
A szombati napot a szekelyhidi Gyermek Jézus Otthon fiataljaival töltötték. A Caritas holland önkéntesei vegyes csapatokban fociztak, frizbiztek és tollaslabdáztak a helyi gyerekekkel, de jutott idő másféle önkéntességre is: például asztalt teríteni és zöldségeket pucolni a gyermekotthon konyhájában. A hangulat fergeteges volt. Miután az ifjoncok kimozogták magukat, az árvákkal közösen megebédeltek. Az elválás előtt a csapat megígérte, hogy jövőre újra meglátogatja a székelyhídi otthon kis és nagy lakóit, valamint két vízforralót és melegszendvics sütő készüléket is adományoztak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett intézménynek.
Hogy ne csak a szociális eseteket lássák, hanem a vidék szépségeit is, a szüneti napon Révre vitte kirándulni az önkénteseket a Caritas, április 21-én, vasárnap. A holland fiatalokat lenyűgözte a Király-erdő hegyvonulatainak szépsége, hiszen a saját országuk többnyire lapos síkságból áll, így a hegyi túra és a Zichy-barlangban tett látogatás nagy kalandot jelentett a számukra. A csapat a révi vízesés látványától és a friss hegyi levegőtől feltöltődve folytathatta humanitárius útját a következő hét folyamán.
Másnap Szalacs község szegénysorain osztogattak tartósélelmiszer-csomagokat a hollandok. A fiatalok örömére szolgált, hogy néhány házba be is invitálták őket, és így betekintést nyerhettek az ott élő emberek életébe: főként nagycsaládosokéba és egyedül élő idős emberekébe. Az akciót megelőzően a külföldi csapat egy találkozón is részt vehetett Horváth Béla polgármesterrel.
A hétfői tevékenység Tasnádon folytatódott, ahol a Caritas délutáni oktatási programjában résztvevő gyermekekkel tartottak foglalkozásokat a hollandok. A fiatalok először egy közös ebédet költöttek el, melynek során bebizonyosodott, hogy a nyelvi korlátok nem jelentenek akadályt abban, hogy kötődni tudjanak egymáshoz és jól érezzék magukat. Az étkezés után következhetett a várva várt program: felhőtlen játék és szórakozás, társasjátékokkal, arcfestéssel, lemosható tetoválásokkal és egyéb játékos tevékenységekkel, amiket a holland fiatalok legalább annyira élveztek, mint a tasnádi program gyermekei. A program végén a külföldiek jelezték, hogy támogatni fogják új bútorzat vásárlását a Tasnádi Afterschool programhoz. A hétfői nap záróakkordjaként a csapat meglátogatott egy a Caritas otthoni beteggondozói programjában ellátott idős nénit is Margittán, akinek a szürkehályog-műtétét a hollandok támogatták, s nekik köszönhetően tízévnyi vakság után, 84 évesen nyerte vissza látását. Az újra-találkozás megható pillanatai örökre belevésődtek a résztvevők szívébe.
Április 23-án, kedden, az egész délelőtt folyamán a Szent Erzsébet Idősotthon kertjében önkénteskedtek a Melanchthon de Blesewic iskola diákjai. A holland fiatalok az egyik bentlakó, Matyi Éva néni vezetésével végezték el a legsürgősebb kerti munkálatokat – fákat és bokrokat metszettek, gyomláltak és kiirtották a sportpályák felöli kerítés tövében burjánzó tövisbokrot. A jó munka végeztével közösen készítettek ebédet, és egy kis kerti piknik következett.
Mindeközben a csapat másik fele sétálni vitte a Szent Erzsébet Idősotthon lakóit a közeli parkba. A program előtt a fiatalok Nagy Andrea intézményvezető és Szilágyi Erzsébet szociális munkás vezetésével elsajátíthatták a kerekesszék szakszerű kezelésének fortélyait, és maguk is kipróbálhatták milyen érzés az, ha a székben ülve kénytelenek mások irányítására bízni magukat. Ezt követően nagy lelkesedéssel és új tudásukkal felszerelkezve kísérték ki a parkba az időseket: ki kerekesszéket tolt, ki karon fogva vitt egy-egy lakót. Így indult meg a nem mindennapi látványt nyújtó, jókedvű menet, egészen az Olaszi park egy csendesebb szegletéig, ahol Orbán Judit gyógytornász vezetésével az otthon lakói és a fiatal önkéntesek közösen végezték el a szokásos délelőtti időstornát, aminek a jó idő is kedvezett.
„Nagyon jó érzés volt az időseknek és betegeknek segíteni. Elhatároztam, hogy jövőre megpróbálok újra eljönni az osztálykirándulásokra szánt hét keretében. Felejthetetlen élmény volt számomra ez a program” – nyilatkozta a 16 éves Lara.
Kerti sütögetéssel és közös piknikkel zárult a Szent Erzsébet Otthonnal közös programjuk kedden. A holland fiatalok nagyon élvezték, hogy saját kezűleg készíthették el a csapat ebédjét és lehetőségük volt megkóstolni a hamisítatlan román mici húst. A napot egyébként egy különleges pillanat is bearanyozta – az önkéntes diákok egyikét énekléssel és pazar tortával köszöntötték születésnapja alkalmából, a nagyváradi Mocca cukrászda támogatásával. Később, szintén születésnapi ajándék gyanánt, a több ifi focistát is számláló holland csapat ellátogathatott a FC Bihor futballstadionjába.
A Caritas Catolica időszakos segélyprogramjában résztvevő nagycsaládosok meglátogatása tetőzte be a keddi délutánt. A holland fiatalok nem csak édességet és sportszereket vittek ajándékba, hanem saját közvetlenségüket is - amennyire a szeszélyes időjárás engedte, kimentek futballozni, tollaslabdázni a rétekre, vagy arcfestést és benti programokat végeztek a meglátogatott gyerekekkel Biharpüspökiben és Mezőtelekiben. A hangulat fergeteges volt.
Az önkéntes-hét zárónapja teljes egészében a jótékonyságról szólt április 24-én, szerdán. A reggeli órákban a fiatalok a Caritas otthoni gondozói programjában ápolt betegeket és időseket látogatták meg Nagyváradon. Énekeltek nekik, és egy-egy szerény ajándékkal is kedveskedtek, de mindennél többet jelentett az, hogy szántak időt arra is, hogy elbeszélgessenek velük, meghallgassák őket. Fiatalos jelenlétük fényt vitt a betegek otthonaiba.
„A legemlékezetesebb program számomra az otthon ápolt betegek meglátogatása volt. Különösen megérintett a találkozás egy idős hölggyel, aki egy agyvérzés következtében féloldalt lebénult és a Caritas gondozója járt hozzá, hogy tornáztassa, nap mint nap. Elénekeltünk a néninek egy holland dalt és könnybe lábadt a szeme a meghatódottságtól. Éneklés közben többször is rám nézett. Sosem felejtem el azt a tekintetet. Annyira hálás és boldog volt abban a pillanatban, ugyanakkor nagy magányosságot is láttam a szemeiben. Ez ráébresztett arra, hogy sose vegyük biztosra a kényelmes kis életünket, és legyünk hálásak azért, amink van, ahelyett hogy elégedetlenkednénk, mert mások sokkal nehezebb helyzetben vannak, és mi tulajdonképpen luxusban élünk Hollandiában” – nyilatkozta a 16 éves Nathan.
A délután folyamán a holland diákok a Caritas szegénykonyhája részére hámoztak és aprítottak zöldségeket, majd pedig néhány diák segített a meleg ebédek kiosztásában az ellátottak részére, miközben az őket elkísérő pedagógusok egyike, Bernard Hovig zenetanár rögtönzött koncerttel köszöntötte, az egyik névnapját ünneplő idős nénit a Szent Erzsébet Otthonban. A közös ebédelést követően a diákok egy szimbolikus csekket adtak át a Caritasnak, jelezve elköteleződésüket, hogy egy új elektromos tűzhely vásárlásával támogassák a Caritas konyhát, melynek munkatársait egy-egy doboz csokoládéval is megajándékozták hálából amiért az egész hét folyamán főztek rájuk.
A nap végén a holland csoport tagjait elismerő oklevélben részesítette a Caritas vezetősége. „Dicséretes a pedagógusok hozzáállása, amellyel szociális érzékenységre nevelik a diákjaikat és dícséretes az is, hogy a fiatalok egyéb szórakozás helyett, mások megsegítésére szánják az idejüket. Magatartásuk példaértékű a hazai fiatalság számára is” – hangsúlyozta beszédében Rajna József, főigazgató.
„Gyönyörű és élményekben gazdag utazásban volt részünk. Számomra a legkedvesebb program az árvák és az afterschool programban résztvevő gyerekek meglátogatása volt. Ez a két aktivitás bebizonyította, hogy a nyelvi korlátok nem jelentenek akadályt. Mi ugye nem beszéltünk sem magyarul sem románul, a meglátogatott gyerekek pedig nem tudtak angolul, vagy hollandul mégis egész délután boldogan fociztunk és játszottunk velük. Szavak nélkül is megértettük egymást. Ha kellett, kézzel-lábbal elmagyaráztuk, amit akartunk, vagy Tamás, az önkéntes-koordinátorunk tolmácsolt. A legérzelmesebb élmény számomra mégis Ilona néni meglátogatása volt, a hölgyé, aki korábban vak volt és a mi iskolai gyűjtésnek köszönhetően nyerte vissza a látását. Annyira meghatott látni a boldogságát és a hálás tekintetét. Ugyancsak nagy hatással volt rám az otthon ápolt betegek meglátogatása. Teljesen megtört engem és a barátaimat is, amikor olyan élethelyzetekkel szembesültünk, amiket korábban el sem tudtunk volna képzelni. Bevallom, titokban sírtunk a buszban miközben egyik betegtől a másikig utaztunk. Nagyon örülök, hogy részt vehettem ebben a programban, és a világnak ezt a szegletét is megismertem. Remélem hamarosan lesz alkalmam újra visszatérni, hogy még további néhány hétig önkénteskedjünk a barátaimmal” – nyilatkozta a 16 éves Yannick, a holland önkéntesek egyike.
„Összességében annak örülök nagyon, hogy jelenthettem valamit a meglátogatott emberek életében. Sosem fogom elfelejteni az együtt töltött pillanatokat és remélem, hogy ők is sokáig emlékeznek majd rám” – tette hozzá kollégája, Nathan.
A „Blesewic – Roemenie” program keretében előreláthatóan jövő tavasszal érkezik majd újabb holland csoport Nagyváradra, de a fiatalok addig sem tétlenkednek. Tanáraik vezetésével egész év folyamán adománygyűjtő akciókat szerveznek, hogy anyagi forrást biztosítsanak a programhoz.
