A pénteki ünnepség hálaadó szentmisével vette kezdetét a Szent József központ kápolnájában, délelőtt 10 órakor. A szertartást Varga Sándor atya, biharpüspöki plébános mutatta be, prédikációjában arra mutatva rá, hogy az ápolói hivatás középpontjában az együttérzés bibliából is jól ismert fogalma áll –latinul compassio, ami szó szerinti fordításban együtt szenvedést jelent – vagyis, hogy viseljük egymás terheit.
A misét követően a Caritas idősotthonainak valamint otthoni beteggondozói szolgálatának munkatársai egy interaktív workshopon vehettek részt Dr. Kiss Gabriella mentálhigiénés szakember és Márton Erzsébet szociális munkás vezetésével, akik meghívott vendégként érkeztek erre az alkalomra a Gyulafehérvári Caritastól.
Az előadás kezdete előtt Dunai József, a nagyváradi Caritas ügyvezető igazgatója köszöntötte a résztvevőket, köszönetet mondva az ápolók munkájáért úgy a szervezet vezetősége nevében, mint azoknak a betegeknek a nevében is, akik egészségi állapotuk miatt hálájukat nem tudják kifejezni. Ezt követően a meghívott előadókat és a résztvevő kollégákat Dombi Andrea főszervező, a nagyváradi Szent Márton Idősotthon munkatársa köszöntötte, rámutatva mennyire fontos hogy a gondozók ne csak fizikailag, hanem lelkiekben is töltekezzenek, hiszen munkájuk mindkét szempontból megterhelő.
„Adunk, nyújtunk, biztosítunk, ellátunk, szolgálatot teljesítünk, meghallgatunk, megoldunk, bekötözünk, ápolunk, tornáztatunk, mozgósítunk, lelkesítünk, vígasztalunk, nyugtatunk, a türelem erémnyét gyakoroljuk. Ezt olyankor is megköveteli a helyzet amikor a mi szeretet-tankunk is lehet épp üres, vagy a mi erőnlétünk is fogytán van. Ezért nagyon fontosnak érzem megragadni azokat az alkalmakat amelyek lehetőséget kínálnak a töltekezésre, tanulásra, fejlődésre” – fogalmazott.
A szakmai workshop keretében Dr. Kiss Gabriella mentálhigiénés szakember Az ápoló lámpása címmel értekezett, mondanivalóját a személyközpontú gondozásra, valamint az ápolók saját lelki feltöltődésére fókuszálva. „Meg kell tudnunk őrizni a belső lángunkat, ami majd az idősek és a betegek szemében tükröződik vissza” – hangsúlyozta, majd hozzátette – fontos, hogy tudunk-e boldogok lenni a munkánkban, mert ez az a pálya ami nem a fizetésről szól, hanem a szeretetről, mert az által tudunk úgy ápolni, ahogy minket is szeretnénk ha ápolnának.
Az ápolók-napjai ünnepég közös szeretetvendégséggel ért véget.
