A 14-15 éves holland diákok hozzáállása két okból is rendkívüli volt. Egyrészt mert a tevékenységet egy speciális iskolai hét keretében szervezték meg, amely a romániai Iskola Másként Hét-hez hasonlóan szabadon választott tevékenységekre adott nekik lehetőséget, és egy Párizsi kirándulás helyett választották azt, hogy inkább Nagyváradra jöjjenek önkénteskedni. Másrészt pedig a programhoz szükséges jelentős anyagi hátteret nem a szülők fizették be, hanem maguk a diákok gyűjtötték össze jótékonysági vásárokon és adománygyűjtő akciók keretében. Az összegyűlt pénzből aztán különböző anyagokat vásároltak a tervezett tevékenységekhez, valamint sportszereket és 200 iskolatáskát, amelyet kiváló minőségű holland tanszerekkel, játékokkal és képeskönyvekkel töltöttek meg, amelyeket még az érkezésük előtt eljuttattak Romániába egy segélyszállítmány részeként.
A csapat végül április 13-án, érkezett Nagyváradra, hogy megkezdje egyhetes emberbaráti misszióját. Az első nap még a berendezkedésről és a hellyel való ismerkedésről szólt. A holland csoport, amely a régi Caritas internátusban szállt meg, látogatást tett a bazilikában és a római katolikus püspökségen, majd április 14-én pénteken a Caritas helyi fiatal önkénteseivel közös csapatot alkotva kertészkedtek a Szent Erzsébet Idősotthon udvarán, és foglalkoztak az idős bentlakókkal.
A fiatalok egyik fele Matyi Éva néni irányítása alatt gyomlált, kapált, virágot ültetett és újrafestette az idősek kedvenc kerti padját, míg a másik felük Nagy Andrea intézményvezetőtől megtanulhatta a kerekesszék kezelésének, valamint a mozgásukban korlátozott idősek járásban való támogatásának helyes módját ahhoz, hogy később kivigyék az otthon lakóinak egy részét a közeli parkba sétálni. Mondani sem kell, hogy a tevékenység rendkívül sikeres volt és az időseket felvillanyozta a fiatalokkal töltött idő.
A szombati nap, április 15-én szabadprogrammal vette kezdetét, melynek keretében a nagyváradi Aquaparkba látogattak a holland fiatalok, ahol nagy örömükre kipróbálhattak egy csoportos vízi zumba-edzést. Ez azonban csak a bemelegítés volt a délutáni jótékonysági akcióra, melynek keretében több mint 100 szalámis-sajtos szendvicset állított össze a vidám csapat, amit az esti órákban ki is osztott a hajléktalan-szálló lakóinak. A fiatalokat meghatotta, hogy az éjjeli menhely lakói mennyire hálás szívvel és szívélyesen fogadták őket, segítettek a szendvicsek kiosztásában, igyekeztek beszélgetésbe elegyedni velük és megmutatták lakószobáikat úgy a főépületben, mint az udvaron kihelyezett lakó-konténekerben. Az aktivitás sötétedés után ért véget, ami kiváló alkalmat nyújtott arra, hogy a csapat a Kálvária-domb kilátójáról csodálhassa meg Várad éjszakai fényeit.
Az ortodox húsvét alkalmából április 16-án, vasárnap egy pihenőnapot tartottak a hollandok, amikor önkénteskedés helyett inkább a teremtett világ szépségeiben gyönyörködtek egy emlékezetes kirándulás keretében a Menyasszonyfátyla-vízeséshez és a Bélesi tóhoz. Bár kissé meglepte őket mikor mellékhelyiség után érdeklődve az erdei fák tövéhez irányították őket a helybéliek, a csapatot mégis lenyűgözte az erdélyi tájak szépsége. Lelkesen túráztak és piknikeztek a fenyőerdőben és különösen megragadta őket a rekiceli vízesés fenséges jelensége, melyhez hasonlóval ritkán találkozhatnak a tengerszint alatt elhelyezkedő anyaországukban.
A természeti élményektől töltekezve újult erővel indultak neki az önkéntesek a hétfői napnak, amikor is a délelőtt folyamán Horváth Béla polgármester kalauzolásával tartósélelmiszer-csomagokat osztottak a szalacsi szegénysoron, majd délután a székelyhídi gyermekotthonban tartottak játékos foglalkozásokat a bentlakó gyermekeknek. Az arcfestést, társasjátékokat, kifestőket és sportvetélkedőket remekül kiegészítette a Caritas nigériai származású, nagyváradi önkéntes hölgy hajfonó programja, ami óriási örömöt okozott az otthonban lakó lányoknak, de még az őket gondozó női munkatársaknak is. A holland csapat számára felejthetetlen élmény volt a gyermekekkel elköltött közös ebéd, és az azt követő focizás.
Kedden egy jóval nagyobb lelki erőt igénylő élményben lehetett része a fiataloknak, akik a Caritas által otthon ápolt betegek meglátogatására vállalkoztak Margittán – Fézer Andrea kolléganőnk vitte el a csapatot néhány beteghez, akiket napi szinten ápol, s bizony a fiatalok több alkalommal is elérzékenyültek amikor számukra elképzelhetetlenül nehéz élethelyzetekkel szembesültek.
„Nagy hatással volt rám, amikor egy világtalan idős nénit látogattunk meg, aki elmondta, hogy a Caritas ápolónőjén kívül évek óta nem látogatta meg senki más. A néni nagyon elérzékenyült attól, hogy elbeszélgettünk vele és megöleltük, ezt mi sem bírtuk ki anélkül, hogy könnyek szöktek volna a szemünkbe. Csakis a legjobbakat kívánom a Caritasnak hogy továbbra is segíteni tudjanak a hasonló sorsú embereken” – nyilatkozta a látogatást követően a 15 éves Jet.
„Számomra annál az idős néninél tett látogatás feledhetetlen, akinek a cukorbetegsége miatt évek óta nyílt sebek vannak a lábain. Nagyon át tudtam érezni a helyzetét, mert – bár más okból – de én magam is küzdöttem már nyílt sebekkel az arcbőrömön és tudom mit jelent. Hálás vagyok, hogy találkozhattam vele és ott lehettem amíg átkötözik a sebeit” – fogalmazott a 14 éves Esmee.
A csapat ezt követően a Caritas Tasnádi fiókszervezete által működtetett afterschool programban résztvevő roma gyerekekkel költött el egy közös ebédet, akiknek az általuk összegyűjtött iskolatáskák egy részét is odaadományozták, majd hosszú, délutánba nyúló játékos foglalkozásokat tartottak a lelkes kicsiknek. Bár több tolmács is a rendelkezésükre állt az interakcióhoz, a gyerekek már az ebéd során, szavak nélkül összehangolódtak, kötődni tudtak egymáshoz, s hamarosan mókás táncokra és dalokra tanították egymást, és rengeteget nevettek a kézműves foglalkozások alatt, függetlenül az anyanyelvi különbségektől. Közösen eltöltött délutánjuk a tasnádi gyerekek számára egyben a húsvéti vakáció utolsó délutánja is volt. Mint többen is hangsúlyozták – ennél jobban nem is tölthették volna a tavaszi szünet utolsó napját, s másnap töltekezve és menő, holland tanfelszerelésekkel gyarapodva mehettek az iskolába.
Április 19, csütörtök volt az utolsó aktivitási nap, amikor a csoport a főleg hátrányos helyzetű és roma gyerekeket tömörítő nagyváradi Lucreția Suciu Általános Iskolába látogatott el. A holland diákok előbb az iskolaudvart szépítették meg kétkezi munkájukkal: virágokat ültettek, kertészkedtek és mésszel festették le a fák törzseit, majd pedig iskolatáskákat és tanszereket osztottak az elemi osztályos gyerekeknek. A saját maguk által összegyűjtött adományokat kiegészítették annak a segélyszállítmánynak a tanfelszereléseivel, amelyeket Peter Zidar állandó diakónus hozott el, osztrák plébániai közösségek felajánlásából. Az adományosztást itt is játékok és közös foglalkozások követték – a Suciu iskola növendékei gyöngyöt fűzhettek, arcfestésen és sportvetélkedőkön vehettek részt Cuibus Mónika tanítónő szervezésében. A holland tanárok delegációja Simona Bocșan igazgatónővel is részt vett egy megbeszélésen arról, hogy jövőbeli együttműködéssel hogyan segíthetnék hatékonyabban a roma gyermekek felzárkóztatását, valamint annak megelőzését, hogy idő előtt elhagyják az iskolai oktatást.
Az önkéntességgel töltött hét zárónapján Rajna József, a nagyváradi Caritas Catolica igazgatója mondott köszönetet a holland csapatnak, méltatva a fiatalok példás hozzáállását és szociális érzékenységét, valamint tanáraik munkáját, akik az alapvető emberi értékek tiszteletére nevelik a fiatalságot. A program résztvevői számára Szombati-Gille Tamás önkéntes-koordinátor, az önkéntes hét főszervezője osztott ki érdem-okleveleket, külön elismerésben részesítve Jan De Jong, Karin Vermeulen e/v Boerefijn, Steven Van de Waardt és Marcel Stoutjesdijk pedagógusokat, akik még tavaly októberében megkezdték az előszervezést, toborozták és vezették a diákokat az egész aktivitás folyamán. Mint hangsúlyozták, mindannyiuk számára felejthetetlen élmény marad a Nagyváradon töltött idő és a jövőben szeretnék évi rendszerességgel megszervezni a váradi önkéntes-hetet.